Athos blogja

Civil Mozgalom

A fősodratú médiában nem nagyon találkozok ezzel a névvel, pedig látok benne fantáziát. A Civil Mozgalom nevű szervezetet az a Seres Mária hozta létre, aki annak idején az országgyűlési képviselők költségtérítésének számlakötelességéről indított volna népszavazást (525000 támogatóval együtt!), amibe csak az utolsó pillanatban sikerült az MSZP és a Fidesz bájos egyetértésével beleverni a csúfot, mégpedig a kérdésben említett juttatás átnevezésével érvénytelenné téve a népszavazási kérdést (egyúttal pofánköpve félmillió embert). Ez csak egy példa a jelenlegi parlamenti pártok bicskanyitogató stílusáról, ismerjük már őket, mint a rossz pénzt. Talán ennek is köszönhető, hogy egyre többet hallani azokról a pártokról, amik az elmúlt néhány évben kezdtek megerősödni, de az idei lenne az első választás, amin a Parlamentbe juthatnának. Egy átlagos Index-címlap mostanában tartalmaz legalább egy "pfúj, Jobbik" témájú cikket (a negatív reklám is reklám) és egy "meglesz-e már végre-valahára az 5% az LMP-nek?" típusú fejtegetést (személy szerint nem ismerem őket, a pletykák szerint SZDSZ 2.0). De valahogy a Civil Mozgalom mindig kimarad, úgy a médiából, mint a legismertebb blogokból, noha aktívan gyűjtik a kopogtatócédulákat ők is. Pedig lehet, hogy hasznos lenne, ha minél változatosabb lenne a következő ciklusban az Országgyűlés összetétele, különösen az, ha a mostanival minél kisebb lenne a metszete.

Amúgy Gery Greyhound (és Underdog) legutóbbi produkciója megvolt?

Címkék: politika , választás , 2010

Fecskék

Nemrég (miután egy laza mozdulattal megszabadultam a Google Reader láncainak nagy részétől) feliratkoztam a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjának RSS folyamára. Nem bántam meg, nagyon érdekes cikkek jelennek meg, legutóbb pedig egy olyan írást volt szerencsém olvasni, ami számos kedves emléket felidézett. Miközben a fecskék készülődéséről olvastam, a kiskoromban látott természetfilmek hangulatát éltem át újra. Azért nem gyerekkort írtam, mert ilyenkor úgy érzem, még mindig gyerek vagyok, akit el tud varázsolni a természet hangulata, nemcsak az olyan filmeken, mint a Másfélmillió lépés Magyarországon vagy a Sivatagi show, hanem a valóságban is.

Eredetileg ennyit szerettem volna írni, de miközben számomra emlékezetes természetfilmek után keresgéltem a YouTube-on, találtam egy hihetetlenül vicces David Attenborough-féle filmrészletet a lantfarkúmadár énekéről. A videót angolul és magyar szinkronnal is fenn van (az eredeti ismeretében utóbbiban hallani egy-két röccenést a fordításban). Nézzétek meg, megéri.

Címkék: természet , MME , fecskék

Megnyugtató

Úgy néz ki, nagyjából mindenki tojik a vasárnap éjszaka Magyarország felett elsüvítő valamire, amiről az első információk a nagyobb hírportálokon röpke 16 órás késéssel jelentek meg. Azt írják, a honvédség radarjai nem látták, a polgári légiforgalmat figyelő radarok nem látták, a csillagászok pedig látták, de nem előre. A katasztrófavédelem pedig az első hírek szerint nem illetékes.

Ha egy elkóborolt meteorid volt, akkor kár, hogy lemaradtam róla, jól mutatna flickr-ön, mindenesetre nem túl megnyugtató, hogy véletlenszerű időpontokban kövek potyoghatnak az égből anélkül, hogy ezt előre lehetne jelezni.

Ha űrszemét, akkor annak kell legyen gazdája (például aki otthagyta), akinek véleményem szerint pontosan kéne tudnia, hogy a világűrben széthajigált szarjai mikor és hol kóvályognak, és hogy mikor hova pottyannak le. Csak követik valahogy az űrszemét állapotát, hiszen ez az ISS vagy a számtalan Föld körül keringő műhold biztonsága szempontjából is fontos, nem?

Ha rakéta, repülő vagy más ember által alkotott, szándékosan errejáró eszköz volt, akkor ez a sztori igen nagy lebőgés a légvédelmünk számára, már ha működik ilyen Magyarországon egyáltalán. (Egy-két politikai és/vagy korrupciós botrányt kivéve nem nagyon hallani ilyesmiről.)

Ha sarki fény volt, akkor mitől lett volna hangja?

A május 14-i Metallica koncert pirotechnikájának előkészületeit valószínűleg még nem kezdték meg, nagy zenekar a Metallica, de ennyire azért talán mégsem.

Szóval leesett valami az égből, ami fényes volt, és állítólag hangos, amikor felrobbant! A jelenleg elérhető információk mennyiségével és minőségével (valószínűleg, lehetett, stb) egy esetben lennék elégedett, nevezetesen ha földönkívüli űrhajó lett volna a titokzatos izé. Csak ezt a magyarázatot nem valószínű, hogy elhinném.

Címkék: UFO

Sétahajókázás

Hajtok fel a Lágymányosi hídra, egyszercsak ott áll két rendőr láthatósági mellényben. Na mondom, mi van, hirtelen ötletem se volt, mit akarnak ezek. Baleset? Öngyilkosjelölt? Bringásigazoltatás? UFO-k? Nem! Képzeljétek, visegrádi találkozót tartottak Budapesten! Olvastam pár napja a hírekben, hogy Visegrád nem elég jó a politikusoknak, hogy ott erősítsék a gázhálózatok összeköttetését, miközben megdiverzifikálják az ellátási útvonalakat, de gondoltam naivan, biciklivel majd jó leszek, miközben az autósok és a tömegközlekedők egymást anyázzák a lezárt város dugóiban. Hát nem. Lezárták az összes hídon a gyalogos- és kerékpárforgalmat, mert a politikusmaffiózoknak hajókázni támadt kedve. Mikor érdeklődtem, hogy ezt most így hogy (úgy értem, autóból meg lehet az öltönyösöket merényelni, bicikliről meg nem?), a rendőrök megnyugtattak, hogy nem is érdemes keresni a logikát, és ahogy a szavaikból kivettem, nekik is lett volna hasznosabb programjuk.

De most tényleg. Egész nap, mikor mindenki a munkahelyén meg iskolában volt, nem értek volna rá ezek a csúszómászók hajókázni? Pont akkor kell ilyen faszságokat kitalálni, mikor mindenki menne haza? Vagy legalább mentek volna motorcsónakkal, hogy ne rabolják az adófizetők idejét olyan sokáig! (Ha már a pénzt úgyis ész nélkül lopják – mit gondoltok, ki állta a hajókázás cech-jét?)

Kedves politikusok! Szabadjon megjegyeznem, hogy a jó kurva anyátokat!

Címkék:

Getting A Life

Aki Google Reader-en követ, annak bizonyára feltűnt, hogy már nem is követ. (Innen a menüpontot is kikapálom majd valamikor.) Olyannyira fellelkesültem ugyanis Buzztalanítás közben, hogy ha már úgyis arra jártam, az egész Google Profile-omat kidobtam. A Google Account törlésén még erősen gondolkodom.

A Readerből nem lett volna muszáj teljesen eltűnnöm, és igazából továbbra is használom, viszont az luxus, hogy naponta órákat basszak el rá, hogy az engem érdeklő híreket és blogbejegyzéseket kiguberáljam a szemétből. Így legfeljebb lemaradok pár vicces képregényről, vagy néhány érdekesebb cikkről (mint például ez), cserébe talán nyerek némi plusz szabadidőt.

Maradt 60 feed, amiből kb. 10-et én generálok (blogkommentek, Flickr feltöltések, Twitter, stb, amik csak azért vannak, hogy mindig egy helyről lássam, melyik médiumon épp mit műveltem utoljára). A maradék 50 RSS-nek nagyjából a fele hetente legfeljebb egyszer frissül, vagy már meg is szűnt (ezek a kedvenceim), további egynegyede pedig villámgyorsan átfutható. Úgy gondolom, így nagyjából egészséges szinten tudom tartani a napi infotainment mennyiséget, meglátjuk, behozza-e a szigor a hozzá fűzött reményeket.

A fokozatos Google-talanításra még ki kell találnom valamit, egyelőre jóformán lehetetlennek tűnik lejátszani egy email-cím cserét. Régen is ilyen tolakodó volt a Google?

Címkék: Google , Buzz , Reader , GAL

Két dolog

Az egyik, hogy töröltem egy régi bejegyzést, miután meggyőztek róla, hogy nettó invalid hülyeség. (A pénz mint adósság című filmről szólót.)

A másik, hogy a Zümm, vagy Buzz, de még inkább Google Buzzd meg nevű szolgáltatást a Gmail alján lehet kikapcsolni, ahol a különféle nézetek közt lehet váltogatni (régi, egyszerű HTML, stb). Ugyanott egyébként a gTalk is kikapcsolható, yeah!

Nagy macera lehet egy Google-fiók lementése törlés előtt?

Címkék:

A taknyodon fogsz lecsúszni

A Showder Klubban hangzott el a címbeli mondat, és az igazságtartalmáról múlt szombaton személyesen is volt szerencsém meggyőződni.

Hirtelen ötlettől vezérelve* GyörkőP kollégával elhatároztuk, szétnézünk a Rám-szakadékban, ilyen barátságtalan, havas időben úgysincs ott senki. A terv az volt, hogy napfelkeltére Dobogókőre érünk, majd miután a hajnali fényekben kifotóztam magam, elindulunk lefelé, aztán pedig felfelé is meghódítjuk a helyet.

A hajnali indulásból végül nem lett semmi, mert előző estére minden összejött. Budapestről csak fél kilenc körül rajtoltunk el, a túrának pedig 11-kor vágtunk neki, miután elköltöttünk egy finom reggelit a havas hegytetőn.

Folytatás...

Címkék: Rám-szakadék , túra

Helycsere

Miután a villamoson átadtam a helyen a felszállással is nehezen boldoguló idős néninek, egy pillanatra bevillant a fejembe egy gonosz kérdés: vajon áprilisban fogja mérlegelni ez a néni (meg a többi), hogy akik neki most toronyórát igérnek aranylánccal, azok valójában őt megtévesztik és könnyen vezérelhető szavazógépnek tekintik, a gyerekeit és az unokáit pedig jobb esetben le se szarják, rosszabb esetben jóelőre eladósítják? Vajon a nyugdíjasok önzők lesznek tavasszal, vagy bölcsek? Mert valaminek kell lennie az idősek tiszteletével szemben a mérlegen...

Címkék: politika

Gaskó

Áh, hagyjuk.

Címkék:

B.Ú.É.K!

Akkor talán Boldog Új Évet Kívánok minden kedves Olvasónak (és a Google-botnak is megint).

Címkék: búék